Bejelentés



Ministránsok honlapja
Ministrálni jó, gyere TE is !

MENÜ

Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek. Ráadásul most megkapod ajándékba A Hatékony Angol Tanulás Titkai tanulmányom.









Karácsony








Feldíszített karácsonyfa, a karácsony ünnepének egyik szimbóluma.





A karácsony a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe, amelyen Jézusdecember 25-e, a keleti keresztények egy részénél január 7-e (bár dátum szerint itt is december 25-e).[1] születésére emlékeznek. Időpontja a nyugati kereszténységben











Szokások 


A vallásos keresztények számára az ünnep fénypontja a karácsonyi misén24-én éjfélkor vagy 25-én napközben). December 24-énböjtölnekkarácsony böjtje), és csak este fogyasztják el a böjti vacsorát. Ez eredetileg alma, dió, méz és fokhagyma, majd vajas bableves hús nélkül (böjtös bableves), végül mákos guba volt, de újabban kialakult hogy hal, illetve szárma kerül ilyenkor az asztalra.
December 25-én következik a karácsonyi ebéd vagy vacsora. A család, esetleg a nagyobb rokonság ilyenkor összegyűlik, hogy együtt fogyassza el a karácsonyi ételeket. A magyaroknál a fő együttlét általában 24-e estéje (szenteste), míg a nyugat-európai országokban többnyire 25-e. való részvétel ( ( hagyományosan a vallásos családok


A nem vallásos, de keresztény kultúrkörbe tartozók számára a karácsony általában a szeretetet,
a családi együttlétet jelképezi. Karácsonykor elterjedt szokás
megajándékozni szeretteinket. Az üzletek és áruházak a szentestét
megelőző hetekben igyekeznek kihasználni az ajándékozás szokását és reklámdömpinggel próbálják bevételüket többszörözni – ezzel sokszor fogyasztási lázzá torzítva az ünnep valódi lényegét.


A szó etimológiája 


A karácsony szó a keleti keresztény egyház szláv nyelvéből került a magyarba és déli szláv, valószínűleg bolgár eredetű. Egyes bolgár nyelvjárásokban a kracsun szó a téli és a nyári napfordulót, illetve az azok körüli ünnepnapokat jelenti. Macedón nyelvjárásokban a kracsunkarácsonyt kifejezetten jelent.


A kracsun szó az (át)lép jelentésű korcs- igei tőre vezethető vissza, a szó jelentése pedig a lépő, átlépő értelemtől a fordulónap, napforduló felé fejlődve jutott el mai tartalmáig.[2]


Hagyományos magyar elnevezés a kiskarácsony és a nagykarácsony,
amely a valóságban két külön ünnepet takar: nagykarácsony december
25-e, karácsony első napja, kiskarácsony pedig január elseje, újév
napja.



Története 







Jézus születését ábrázoló kép





A karácsonyi ünnep szellemiségéhez, és jellegéhez hasonló ünnepek már korábban is léteztek, például a pogányok téli napfordulós ünnepe, a szaturnália ünnepségek. Az ókori Rómában december 17-25 között tartották a földművelés istenének, Szaturnusznak ezt a nagy ünnepét. Ekkor nagy táncos vigadalmakat tartottak
birodalomszerte. A fény diadalát ünnepelték a halál és a sötétség
felett. A régi pogány ünnep vigasságokkal volt tele, mivel a téli
napforduló a régi földművesek körében az újjászületést, a reményt
táplálta. A földművesek számára fontos volt a meleg eljövetele, mivel a
létük múlott rajta. A meleg időszak a bőség időszaka volt, míg a hideg
időszak a sötétség és a nélkülözés időszaka, ilyenkor az isteneket igyekeztek jókedvre deríteni. A szolgák megajándékozása is elterjedt volt. A házakat örökzöld borostyánokkal díszítették.


Miután a kereszténység államvallás lett, hamarosan hivatalos
keresztény ünneppé nyilvánították Jézus születését. Ezt az eseményt a 4. századtóljanuár 6-án Epiphaneia néven. A keresztény vallási ünnep JézusprófétákMessiás, aki megváltja az emberiséget a bűntől. A Biblia leírása szerint Jézus szegényes körülmények között született, egy istállóban, mert senki nem fogadta be a házába a várandós Máriát, Jézusnapkeleti bölcsekekMessiást, és egy fényes csillag vezette el őket Jézushoz. kezdték ünnepelni, születésének történetére épül. A keresztény hit szerint Jézus a által megjövendölt édesanyját a születés estéjén. A történet szerint indultak („háromkirályok”) útnak ajándékokkal köszönteni a születendő


A 4. század végétől a keresztény egyházak mindinkább december 25-én kezdték ünnepelni Jézus születését, január 6-án pedig a Jordán folyóbanvízkereszt ünnepe). Ennek oka valószínűleg az volt, hogy a december 25-én végződő
római szaturnália ünnep helyére állítsák a keresztény karácsonyt. Jézus
születésének történetével együtt új vallási tartalommal töltötték meg a
pogány ünnepet. való megkeresztelését (


A 16. században a reformáció új tartalommal töltötte meg a karácsony ünnepét is. Az addigi templomi liturgia kezdett beköltözni a házakba. Az emberek a Biblia otthoni forgatása révén a vallásos ünnepeket és szertartásokat
elkezdték otthon is ünnepelni. Kialakult sok karácsonyi szokás, például
a karácsonyfa-állítás az evangélikusoknál Németországban. A 18. században már egész Németországban szokás volt karácsonyfát állítani. Innen jutott el a 19. században előbb Ausztriába, majd egész Európába, a kivándorlókkal az Újvilágba, és így kezdett meghonosodni az egész nyugati keresztény világban. A karácsonyfákat kezdetben édességekkel és gyümölcsökkel díszítették fel, később kezdett kibontakozni az üvegdíszek megjelenése.
A karácsony megünneplése egyre inkább kezdett szokássá válni a nem
vallásos családok körében is, a szeretet, a béke ünnepeként, a vallásos keresztényi rítusok egy részét átvéve. Napjainkban, az európai zsidó-keresztény
kultúrkörben a karácsony népszerű és sokakat érintő ünneppé vált, amely
mindenki számára más-más jelentést hordoz.



Jézus születésének időpontja 


A kutatók többsége egyetért abban, hogy december 25-e nem Jézus
születésének időpontja. A korai keresztények nem ünnepelték Jézus
születését, és nem is próbálták meghatározni az időpontját; az ünneplés
legkorábbi ismert példája Egyiptom, ahol Jézus születését tavaszra tették.[3] Számtalan más időpont is használatos volt.


A 4. századtól előbb január 6., majd december 25. vált elterjedtté, mint Jézus születésének hivatalosan elfogadott
időpontja. Az örmény egyház hívei ma is január 6-át ünneplik, míg a
többi egyház elfogadta a december 25-i dátumot.


A december 25-i időpont eredetéről számos teória van; egyikük sem általánosan elfogadott.



  • A téli napforduló környéke a legtöbb vallásban és kultúrában fontos időpont volt. Kezdetben a Nap vagy a természet újjászületésének ünnepe volt; később erre az időpontra esett Ozirisz, Jupiter, PlutuszNimród ünnepe, a germán Yule és a római Szaturnália. A keresztény ünnep magába olvasztotta a korábbi pogány ünnepeket (erre még ma is számos népszokás emlékeztet); egyes elképzelések szerint az időpontot is átvette. és

  • Különösen fontos ilyen szempontból a mithraizmus, ami sokáig a kereszténység fő vetélytársa volt. Mithrászt a Nappal hozták kapcsolatba, és születését december 25-én ünnepelték;
    egyes feltételezések szerint Jézus figuráját jelenős részben róla
    mintázták.

  • Más feltételezések szerint a korabeli keresztények Jézus születését Nagypéntek időpontjából próbálták kiszámítani, arra alapozva, hogy az ótestamentumi próféták halála a zsidó vallás szerint rendszerint az év ugyanazon napjára esett, mint születésük vagy
    fogantatásuk. Jézus halálának időpontja nem szerepel az evangéliumokban; amikor megpróbálták kiszámítani, március 25-ére vagy április 6-áradecember 25-öt, illetve január 6-ot kaptak. jutottak. Ezt az időpontot Jézus fogantatásával azonosították, és kilenc hónapot hozzáadva

  • A hagyomány szerint Jézus a Hanuka idején született, ami a héber naptár szerint kiszlév 25-től tévét 2-ig vagy 3-ig tart. Kiszlévet általában decemberrel azonosították.
    Azonban ha elfogadjuk Jézus születésére a legvalószínűbbnek tartott i.
    e. 5 dátumot, akkor kiszlév 25. november 25-re esik.

  • Egyes keresztények úgy hitték, hogy Gábriel angyal megjelenése Zakariás előtt, amikor közölte vele, hogy Keresztelő Szent JánosJom Kippur idejére esett. Ez azon a(z evangéliumban nem szereplő) hiten alapult,
    hogy Zakariás főpap volt, és az angyal akkor jelent meg neki, amikor a Szentek Szentjébe ment (a jeruzsálemi Szentély ezen termébe csak a főpap és csak évente egyszer, Jom Kippur alkalmával
    léphetett be). Eszerint János fogantatása valamikor szeptember végén,
    és a születése június végén történhetett (a hagyomány a dátumot június 24-ére teszi). Az evangéliumok szerint az angyal három hónappal János fogantatása előtt jelent meg Szűz Máriának (a hagyomány szerint március 25-én). Innen kilenc hónapot számolva december 25. adódik. apja lesz,


Dave Reneke és ausztrál csillagász kollégái egy számítógépes
programmal arra jutottak, hogy olyan objektum, ami megfelelne a
Bibliában említett csillagnak, ami a napkeleti bölcseket elvezette
Jézushoz, valójában nem karácsonykor, hanem nyáron volt megfigyelhető
Betlehem éjszakai égboltján: a Vénusz és a Jupiter került látszólag olyan közel egymáshoz, hogy a fényük összeolvadt, és
egy látványos, nagyméretű csillagnak tűnhetett a Földről. Jézus
születésének időpontját ennek nyomán június 17-re teszik.[4]



Jegyzetek 



  1. ^ Ezek az egyházak ma is a julián naptárat követik, és az e naptár szerinti december 25-e a Gergely-naptár szerint január 7-ére esik. Az ortodox egyházak közül ma is a julián naptárat követik, és így a Gergely-naptár szerint
    január 7-én tartják a karácsonyt a szerb, macedón, ukrán, orosz és grúz
    egyházak, az antikhalkedóni egyházak közül pedig a kopt, etióp és eritreai egyházak. A többi ortodox és
    antikhalkedóni egyház (görög, bolgár és román ortodox egyházak,
    valamint szír, asszír és indiai keleti egyházak) a nyugati keresztény
    egyházakhoz hasonlóan a Gergely-naptárat követik és december 25-én
    tartják az ünnepet. Az örmény keresztények egy harmadik dátumon, január 6-án ünneplik a karácsonyt (dátum szerint is!).

  2. ^ Zaicz Gábor (szerk.): Etimológiai szótár. Bp. 2006.

  3. ^ A Catholic Encyclopedia a karácsonyról

  4. ^ Jézus valójában nyáron született (Index, 2008. december 10.)












Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!